Mar egy hete ujra van iskola res visszaerkeztunk Auckland-bol.
Teljesen lusta voltam irni, vagy csak elfoglalt, hogy a kis "nyaralas" utan mindent rendbetegyek.
Jo volt.
Jo volt elrepulni Wellingtonbol, barcsak masodszorra sikerult.
Kedden olyan vihar volt, hogy lezartak a wellingtoni repteret, igy bar mi kimentunk es vartunk is par orat, megsem engedtek egy gepet sem fel-sem leszallni.
Igy hazataxiztunk ettunk es a videoztunk, olvastunk, punnyadtunk a viharos idoben.
Masnap ujraprobalkoztunk, teljes sikerrel.
A repteren autot kolcsonoztunk, navigacios rendszerrel es irany Julian baratja, akinel laktunk.Persze a navigacios rtendszer masnap beakadt, igy vissza kellett mennunk a repterre es kaptunk egy teljesen ujat, bar Julian kifogasolta, hogy az elsonek angol, mig a modernnek ausztral kiejtese volt. Engem abszolut nem zavart, persze, orultem, hogy gond nelkul odaertunk mindenhova, nem kellett "panikolni", hogy mikor merre fordulunk.
Jo volt egy nagyvarosban lenni, bar az sem igazan az, csak nagy a kiterjedese, de van autopalya, sok savval, elveztuk,de tenyleg, hogy dugoba keveredtunk, de az sem tartott tovabb 20 percnel, erdekes volt, hogy szelesebbek a belvaros utcai. Minden turisztikai es nem turisztikai latnivalot megneztunk, azt a tengerpartot is, ahol a Zongoratanar cimu filmet forgattak.
A mai napig emlekszem arra a vad tengerre, most kicsit csendesebb volt, de vad.
Jo volt visszajonni is. Szeretem Wellingtont.
Osszehasonlitva olyan a ket varos, mint egy nagy szallodalanc egyik nagy darabja egy kis baratsagos butik hotelhez hasonlitva. A butik hotel Wellington!
Orulok, hogy nem Aucklandban lakunk.
Ez inkabb Uj Zeland uj zelandiakkal, a jobbnal jobb kavezojaval, hegyeivel es regi es modern hazaival.
Bar Aucklandben az emberek nem hordanak altalabanfekete ruhat, ami itt a kormanyzati negyed miatt alapdarab....
Csodalatos ido van!
Egyedul vagyok itthon, bar nem sokaig...
Julian elvitte Rebot setalni.
Ma itt jart nalunk Judith, aki egy nagyon intelligens idos holgy, Nagymama ismerose volt, Nagypapa tanitotta zenere es o most Gamelan zenekarban jatszik, indonezia zenet.
Ebed, beszelgetes, setalas a kertben, borozas.
Itt elkezdodott finoman a karacsony nevenek emlegetese, egy-ket uzlet mar keszulodik.Fura, hogy nincs Mikulas, bar nalunk van!
Lehet, hogy kellene iden Mikulas bulit szerveznem, a magyar csapatnak, az angolok nem ertenek, mi van....
Lehet, hogy megvalositom....
Tegnap Operaban voltunk, Jenufa cimu eloadast neztuk meg. Szerintem az itt eloknek erdekesebb lehetett a szlav kornyazet es zene, mint nekunk, akik arrol a kornyekrol jottunk.
A masodik felvonasban mar a regi, megszokott magas szinvonalt elveztuk.
Az is termeszetes mar, hogy a szunetben mindenki jegkremet eszik, sot mar vettem is egy Magnumot...
Ma ujra piacon voltunk, amit a rossz ido miatt mar regen csinaltunk.Olyan, mintha a Feny utcain lennek mar, csak nincs tejfolos langos es hurka, de van hot dog es francia palacsinta es termeszetesen kave, forro csoki.
Konyvtarban hajtas, vizsgaidoszak van a jogi karon, mindenki tanul, keszul es zaklatott.
Talaltam vegre IGAZI turot!Tudom semmiseg, de nagy felfedezes itt, tobb mint egy ev utan! Es finom es lehet IGAZI turogombocot fozni Rebonak, es Jujunak, akik szeretik nagyon.
Holnap ismet lesetalok a konyvtarba reggel, ha nem esik.
40 perc, de hegyrol lefele, friss es egy kis mozgas....
Meg jo, hogy van Internet, igy tudom mi tortenik otthon...
Akinek nem inge.....
