Elmentek a vendegek, csak kis csaladunk van es persze jar az agyam....

Miert is szeretek en itt elni, mert tenyleg szeretek, es persze Magyarorszagot is, de mar ez az otthonom.
Vagy inkabb ez is.

Szerintem fontos az, ha az ember egy masik orszagba megy szinte teljesen nyitott legyen mindenre, persze egy ertheto hatarig es megfelelo erdeklodessel rendelkezzen az orszag irant. Ha valaki nem szereti a termeszetet, hanem nagyvaros kedvelo-, ami persze nem pozitiv vagy negativ, hanem mas es semmi bajom nincs a massaggal, megha neha tul kritikus is vagyok, de azen lehet valtoztatni....szoval az nem elvezi Uj Zelandot, mert itt ami  fantasztikus a termeszet es az emberek egyuttelese a termeszettel, beleertve egymast is. Persze, hogy nem Mennyorszag, itt is vannak egyuttelesi, kulturalis es civilizacios ellentetek, de ez mindenhol van. Itt a "csoportokban" nincs legalabb konfliktus es probalnak mindent emberkozelive tenni.
Es nincs rohanas....

Igaz, hogy eleinte elajultam, hogy mennyire maskepp neznek ki az emberek es biztos hangot is adtam velemenyemnek, de ma mar megszokom es legalabb kicsit intelligensebben nezek rajuk, hiszen en sem vagyok egy Marilyn Monroe....sajnos, vagy  inkabb megse...?

Mar nem fozok hetente paprikascsirket es palacsintat es gulyaslevest, pedig meg imadom es eszunk is megfelelo gyakorisaggal....

Az ember alkalmazkodik es megprobalja kihozni a meglevobol a legjobbat, ez talan a Boldogsag egyik alapkove. Es persze erre epit....
Hu, de filozofikus vagyok, pedig nem, csak szerintem nagyon sok mulik rajtam, a hozzaallason, a nyitottsagon es meg sok  mindenen.

Regebben nem igazan szerettem a "Segits magadon...." kezdetu mondast, pedig sok igazsag van benne, persze ma sem ertek vele 100%-san egyet, mert kell ahhoz mas is....

Tegnap haziasszonykodtam, ma intezkedem es holnaptol ismet munka!
Megyek Gittevel dolgozni.